Kicsit barangoltam az interneten, és véletlenül ráakadtam a régi blogomra. 🙂 Vicces volt néhány postot visszaolvasni, látni azt a lelkesedést, amit anno éreztem az animék iránt, azt a tudást, és rálátást ezekre a rajzfilmekre, amit az évek alatt megszereztem. Így visszatekintve egy kicsit furcsának találom, hogy ilyen szinten belemásztam ebbe az egészbe, de sosem bántam meg. Hátrányom sosem származott abból a jópár évből, amit aktív animézéssel töltöttem. Épp ellenkezőleg! 🙂 Az a világnézet, amit az animék nem kis mértékben formáltak, sokat segítettek a későbbi életem során!
Most pedig egy kicsit, hogy miért is hagytam abba a blogot, és miért nem is fogom folytatni valószínűleg soha, ami magába foglalja azt a tényt is, hogy sosem fogok válaszolni a kommentekre, legyenek bármilyen hangvételűek, építő jellegűek, kérések, kérdések, stb.
Utolsó bejegyzéseim között szerepel az, hogy elkezdtem főiskolára járni, ami drasztikusan megváltoztatta az életemet. Olyan dolgok kerültek előtérbe, amikre nem akartam gondolni, de várható volt. Egyre inkább szakmai szemmel kezdtem nézni a világot, ami arra sarkallt, hogy magam jöjjek rá a nagy összefüggésekre, új dolgokat fedezzek fel, éljek át … röviden: felnőjek. Ezzel nem fikázni akarok senkit, de visszagondolva arra a mondhatni fanatizmusra, amivel néztem a sorozatokat, egyszerűen már nem fért bele az életembe ez a fajta életvitel. Ráadásul egyre kevesebb minőségi anime jött ki abban az időben, ami elkerülhetetlenné tette a búcsút.
Azóta sok év telt el. Lediplomáztam, éltem külföldön, megtapasztaltam az élet buktatóit, nehézségeit, igazi csalódások is értek, és nagy nehezen, de sikerült elhelyezkednem, bár nem a szakmámban dolgozom.
Nézek-e még animéket? Igen, nézek, bár rendkívül keveset. 🙂 “Újabbak” közül néhány népszerűbbet természetesen megnéztem (TTGL, Deadmen Wonderland, stb), de leginkább újranézek bizonyos sorozatokat. Mondjuk már egy 26 részes anime eltart akár hónapokig is, a régi 2 nappal ellentétben. Jelenleg One Piece-t, Naruto-t, Bleach-et, Fairy Tail-t, Beelzebub-ot nézek, bár sokszor előfordul, hogy több hetes késésbe kerülök. 🙂
Összességében az anime egy jó dolog volt az életemben, bármennyire is leszóltak miatta a barátaim. bármennyi időmet emésztette fel. Élveztem rendszeresen újabb és újabb sorozatokat megnézni, új történeteket, új szereplőket, új csodálatos, varázslatos, és ismeretlen világokat megismerni, lassan de mégis elsikkadt a dolog, meguntam a rengeteg klisét, ismétlődést. Még gimis éveim elején ismerkedtem meg ezzel a műfajjal (2003-2004), így ennek előbb-utóbb, de be kellett következnie. Sosem bántam meg, hogy elkezdtem nézni őket, és azt sem bántam meg, hogy végül leálltam velük.


